Temetési versek: búcsúversek magyar költőktől, pontos szöveggel
Röviden
Gyakran választott búcsúvers Juhász Gyula Consolatio című verse („Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek”), Kosztolányi Dezső Halotti beszéd, Reményik Sándor Kegyelem és Petőfi Sándor Szeptember végén című verse. Mind a négy közkincs, mert a szerzőjük több mint 70 éve halt meg: szabadon felolvasható, és gyászjelentésre vagy emlékkártyára is nyomtatható.
A búcsúztatón a vers gyakran a beszéd elején vagy a sírnál hangzik el, és sokszor a gyászjelentésre vagy a koszorú szalagjára is kerül belőle egy sor. Az interneten sok temetési vers kering pontatlan szöveggel vagy szerző nélkül. Ezért itt csak olyan verseket közlünk, amelyeknek a szövegét megbízható forrásból, a Magyar Elektronikus Könyvtárból (MEK) vagy irodalmi antológiából ellenőriztük.
A magyar szerzői jogi törvény szerint a szerzői jog a szerző halálától számított hetven évig védett. Juhász Gyula 1937-ben, Kosztolányi Dezső 1936-ban, Reményik Sándor 1941-ben, Petőfi Sándor 1849-ben halt meg, így verseik ma közkincsek.
Juhász Gyula: Consolatio
Vigasztaló vers arról, hogy akit szerettünk, az emlékünkben tovább él. Az első sora önmagában is elég egy gyászjelentésre vagy koszorúszalagra.
Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként.
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (első versszak)
A vers egyetlen ember egyszeriségéről szól: „Ilyen az ember. Egyedüli példány.” A teljes szöveg hosszú, ezért egy búcsúztatón elég lehet az első egy-két versszak. A teljes vers a MEK-ben olvasható.
Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár.
Reményik Sándor: Kegyelem (utolsó versszak)
A vers a kétségbeeséstől jut el a megnyugvásig, és a vallásos szavak nélkül is érthető. A teljes vers a MEK-ben olvasható.
Akkor - magától - szűnik a vihar, Akkor - magától - minden elcsitul, Akkor - magától - éled a remény. Álomfáidnak minden aranyágán Csak úgy magától - friss gyümölcs terem. Ez a magától: ez a Kegyelem.
Petőfi Sándor: Szeptember végén (részlet)
Petőfi a feleségéhez, Szendrey Júliához írta 1847-ben, Koltón. Házastárs búcsúztatásán különösen sokat mond. A teljes vers a MEK-ben olvasható.
Elhull a virág, eliramlik az élet... Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide! Ki most fejedet kebelemre tevéd le, Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Hogyan válasszon verset?
| Vers | Kinek, mikor | Hossz |
|---|---|---|
| Juhász Gyula: Consolatio | Bárkinek; gyászjelentésre, koszorúszalagra az első sor | 3 versszak, kb. 1 perc |
| Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd | Polgári búcsúztatóra, ha a beszéd az elhunyt egyszeriségéről szól | Hosszú; az első versszak 30 másodperc |
| Reményik Sándor: Kegyelem | Hosszú betegség után, a megnyugvásról | Az utolsó versszak 30 másodperc |
| Petőfi Sándor: Szeptember végén | Házastárs búcsúztatására | Egy versszak kb. 30 másodperc |
Az időtartamok a mi becsléseink nyugodt felolvasásra; mérje le, mielőtt beosztja a szertartást. Ha a búcsúztatót hivatásos szónok tartja, szóljon neki előre: sokan maguk is verssel kezdik a beszédet, és a sírnál is verssel zárnak.
Ha Ön olvassa fel
- Nyomtassa ki a verset nagy betűvel, és jelölje meg, hol vesz levegőt.
- Olvassa lassabban, mint gondolná. A versszakok között tartson egy rövid szünetet.
- Mondja be a szerzőt és a címet, mielőtt elkezdi: „Juhász Gyula: Consolatio.”
- Ha elcsuklik a hangja, álljon meg. A vers megvárja Önt.
Gyakori kérdések
Melyik a legismertebb temetési vers?
Nincs hivatalos rangsor. A keresésekben Juhász Gyula neve kifejezetten előkerül („versek temetésre Juhász Gyula”),, és a temetési versgyűjtemények is rendre közlik a Consolatiót.
Rátehetem a verset a gyászjelentésre?
Igen. A 20. század óta gyakori, hogy a gyászjelentésen idézet vagy versrészlet áll. Az itt közölt versek közkincsek, ezeket szabadon nyomtathatja. Mintákat a gyászjelentés minta oldalon talál.
Rövid vers koszorúszalagra?
A szalagra egy sor fér, például: „Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek” (Juhász Gyula). A pontos hosszt a virágkötő tudja megmondani.
Ki mondja el a verset a temetésen?
Polgári temetésen gyakran a búcsúztató, de családtag vagy unoka is elmondhatja. Egyházi temetésen kérdezze meg a papot vagy a lelkészt, belefér-e vers a szertartásba.
Források
- Juhász Gyula: Consolatio, Eternus.hu, versek a múlt századokból, 2014-02-12 (megnyitva: 2026. október 6.)
- Kosztolányi Dezső összegyűjtött versei: Halotti beszéd, Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK) (megnyitva: 2026. október 6.)
- Reményik Sándor összes versei: Kegyelem, Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK) (megnyitva: 2026. október 6.)
- Petőfi Sándor összes költeményei, 1847: Szeptember végén, Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK) (megnyitva: 2026. október 6.)
- 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, 31. § (a védelmi idő), Nemzeti Jogszabálytár (megnyitva: 2026. október 6.)
- Gyászjelentések (a gyűjtemény leírása), Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár (megnyitva: 2026. október 6.)
Hogyan készült ez az útmutató
Az In Memoriam Film csapata írta, a kutatásban és a fogalmazásban mesterséges intelligencia segített, majd a fenti forrásokkal ellenőriztük. A témákat a magyar Google-keresések alapján választottuk, és magyarul írtuk, nem angolból fordítottuk. Számadat csak a forrásokból származik; ahol egy szám a saját ökölszabályunk, azt jelezzük. A versek szövegét a Magyar Elektronikus Könyvtárból vagy irodalmi antológiából vettük, és csak közkincs verset közlünk. Emlékvideókat készítünk, ezért említjük helyenként a szolgáltatásunkat.